HATÉKONYABB HŐSZIGETELÉS

Utóbbinak felel meg az új Austrotherm GRAFIT® REFLEX homlokzati hőszigetelő lemez. Az anyag szürke színét az ultrafinom szemcséjű grafit adalékolásnak köszönheti, aminek hatására hőszigetelő képessége közel 30%-al javul a megszokott fehér színű homlokzatszigetelő lapokhoz képest. A termék minden más fizikai tulajdonságaiban azonos a korábbról ismert AUSTROTHERM lemezekkel, ezért alkalmazása nem igényel új tudást sem a tervezőktől, sem a kivitelezőktől. A GRAFIT® REFLEX lapok egyik oldalon világos színűre vannak festve. Egy sötétszürke anyag a tűző napsütésben kellemetlen mértékben fel tudna melegedni, ami kivitelezési problémákhoz vezethetne. A lapokra felhordott világos színű festékréteg ezt megakadályozza, így biztonságosabbá teszi a kivitelezést. A táblákat a festetlen felületükkel befele kell a falra ragasztani. Fényvédelem nélküli, GRAFIT® terméket csak megfelelő árnyékolással (pl. állványháló) lehet alkalmazni.

A GRAFIT® REFLEX lapokat különösen előnyösen lehet használni olyan helyeken, ahol vastag hőszigetelő anyagot kell a falszerkezetre rögzíteni (vasbeton épületek), illetve felújítások során, mikor a rendelkezésre álló rétegvastagságban minél kedvezőbb hőszigetelési értéket szeretnénk elérni. Fokozottan igaz ez az ajtók, ablakok környékén, ahol gyakran fizikailag nincs annyi hely a hőszigetelésre, amennyire szükséges lenne. Az ilyen kritikus helyeken mindig a szürke színű hőszigetelést kell alkalmazni. Jogszabályi korlátja is lehet a vastag hőszigetelésnek: utólagos hőszigetelés során a homlokzat burkolat a közterületből legfeljebb 10 cm-t vehet el, de a GRAFIT® REFLEX alkalmazásával a vastagsági korlátozás betartása mellett is van lehetőség a hatékonyabb hőszigetelésre.

További előnye a terméknek, hogy alkalmazásával csökkenthetők a homlokzati hőszigetelés járulékos költségei. A rövidebb dübel, a keskenyebb lábazati sín vagy párkány nem csak esztétikusabbá teheti a házat, hanem költségmegtakarítást is jelent, továbbá a nagy vastagsághoz tartozó kiegészítő elemek nem is mindig beszerezhetők.

Javasolt hőszigetelési vastagság

Január 1-jével változtak a hőszigetelésre vonatkozó előírások. Végre közeledünk lassan a mi éghajlati övünkön általános szigetelési vastagságokhoz. Lassan, mert az új rendelet határértékei ma még csak akkor kötelezőek, ha az energetikai célú beruházáshoz EU pénzek, vagy a központi költségvetésből folyósított támogatás is jár. Az új követelmények viszont vastagabb hőszigetelést is igényelnek, de a konkrét értékek továbbra is az épület határolófalainak hőtechnikai tulajdonságaitől függenek.

Az iparosított eljárással készült házak falszerkezetei mindig rendelkeztek valamilyen hőszigeteléssel. 1965 és 1971 között többnyire salakgyapottal oldották ezt meg, és az így elkészült falszerkezet hőátbocsátási tényezője 0,104 W/m2K volt (Összehasonlításul ez jobb, mint a B30-as fal 1,44-es értéke). A műszaki fejlesztésnek és a vastagabb polisztirol hőszigetelésnek köszönhetően a 80-as évekre megközelítettük a 0,8-0,9 W/m2K értéket az irodalmi adatok szerint. Bár a javulás közel 20%-os, a mai igényeink felől nézve ezek a szerkezetek számottevően nem különböznek, a hatékony hőszigetelés mindegyik épülettípusra ráfér.

Számszerűen ez a legtöbb iparosított épület esetén legalább 10 centiméter vastag hőszigetelést jelent a fokozott hőszigetelő képességű Grafit® Reflex esetében.
Az új “Otthon melege” pályázaton indulhatnak azok a téglaépítésű társasházak is, melyek 1946 után épültek, de az építési engedélyt 2006. december 31-e előtt adták ki. Mivel a hagyományos falazóanyagok rendkívül sokfélék lehetnek, az új pályázat által megkövetelt hőszigetelési vastagság itt már erősen függ a tégla típusától. A minimális hőszigetelési vastagságot néhány falazat típusra az alábbi táblázat tartalmaz.

A korábbi szabályozáshoz képest a szigetelés kb. 6 cm-el lesz vastagabb. Ez a teljes beruházás költségének mindössze 10-15%-os növekedését jelenti, miközben a hőszigetelés vastagsága megduplázódik (B30-as tégla esetében), és a hőveszteség is közel a felére csökken a falon keresztül. Természetesen, ahol lehet, érdemes még ennél is vastagabb hőszigetelést alkalmazni. Három év múlva várhatóan újabb határértékek lépnek életbe, ami a közintézményekre – és talán a támogatott felújításokra is – a közel nulla energiaigényű épület kialakítását írja majd elő. Ennek a pontos megfogalmazása még nem történt meg,de az biztos, hogy épületeink a következő években még takarékosabbak lesznek.